A párnacsata romantikája…

Két fáradt ember a munka után általában leül a tévé elé és semmihez sincs kedve. Még gondolkodnak, hogy mit hogyan oldhatnak meg. Pedig a munkaidő általában nyolc óra és azután nem kellene a problémákkal foglalkozni…

A feszültség levezetésének legrosszabb módja, amikor kedvesünkön töltjük ki bosszúnkat, ám játékos formát is választhatunk ehhez: a párnacsatát!

Mióta párnák léteznek a földön azóta lehet velük játszani, aludni és persze csatázni! Legyen szó buliról, játékról vagy szimplán feszültség-levezetésről a párnacsata erre a legalkalmasabb mód. „Fegyverként” vegyünk elő minden puha párnát és borítsuk be vele az ágyat. Filmekből, klipekből láthatjuk, hogy a régi, tollakkal megtöltött párnák nagyot tudnak ütni, de sem fizikai sem más sérüléseket nem okozhatnak. Ha tollas párnával ütjük meg barátunkat arra vigyázzunk, hogy a párna ki ne szakadjon. Viszont ennek is megvan a maga szépsége. S persze a csata vége után jöhet a közös takarítás.

Persze az is igaz, hogy manapság inkább szivaccsal és más anyagból készült tölteléket használnak.

Ez a játék azért is jobb, mint a többi hagyományos táblajáték, mert egyrészt nincsenek szabályok és nem is nagyon kell gondolkodni rajta. A fölös energiák levezetésére tökéletes! De azért lehet taktikázni, kreatív ütéseket bevinni. Megállapíthatjuk, hogy ki lesz a győztes vagy vesztes. Bár valójában mindenki nyer, mert az együtt eltöltött idő tesz igazán boldoggá. 

Végül ki tudja, talán tovább folytatódik a romantika, hiszen kifáradtan átadhatjuk magunkat a szerelemnek és jó szexszel le is zárhatjuk. Kihagyhatatlan élmény az biztos!

A párnacsaták ma már nemzetközi szintűek is lehetnek. Hihetetlen? 2006-ban szervezték az első nyilvános párnacsatát San Francisco-ban, február 14-én (Valentin napon), ahová minden résztvevő egy puha párnát vitt magával. (Négy nappal később New York-ban is tartottak ilyet.)

Azóta minden évben rendeznek az amerikaiak, sőt 2008 óta nemzetközi szintűre is emelték. Április első napjaiban tartjuk meg így a nemzetközi párnacsata napot.

Tehát figyeljük a híreket, hogy kis hazánkban hol lesznek ilyen események, de ha nem találunk, akkor még nem késő elkezdeni a szervezését sem. Akár villámcsődület formájában is!